*Ada*

- Conor! Ez a torta tényleg isteni volt, de ha ide teszel nekem még egy szeletet, megmutatom milyen a gyomrom belülről! - mondtam röhögve

- Oké! Értettem! De már az előző szeletnél is ezt mondtad!

- Tudom, tudom! De egyszerűen nem bírok leállni! - suttogtam még mindig nevetve és az ujjammal egy kis krémet loptam a torta széléről
- Azért meg kell hagyni, nem maradt túl sok belőle!

- Ha azt mondanám, hogy a nagyrészét te tűntetted el, kidobnál az ablakon, igaz?

- Conor! Remek emberismerő vagy! - vállonveregettem

- Akkor még véletlen sem mondom ezt! Biztos a srácok voltak! - nevetett és megette ami még a tányérján volt

*** Kb egy óra elteltével ***

- Most már én is érzem, amit nem rég te! - huppant mellém nagy sóhajjal Conor

- Csak nem tele a poci !? - találgattam a nyilvánvalót és megismogattam a hasát

- Fullon van!

- Olyan fejed van, mint egy jóllakott ovisnak! - törtem ki nagy nevetésben

- Oh, igazán? - rámnézett felhúzott szemöldökkel - Nesze neked! - azzal felált, belemarkolt a maradék tortába, és hozzám vágta!

- Ember! Magadnál vagy? - döbbent le Sean

- A csaj meg fog ölni!

- Ja! Ez szinte biztos! - kommentálták a többiek is. Én csak ültem, igyekeztem nyugodtságot színlelni. Kivakartam a szememből a krémet

- Ide figyelj Conor Maynard! Ugye nem gondolod ezt komolyan? - nagy szusszanással keltem fel a kanapéról és indultam el lassú léptekkel, sunyi vigyorral Conor felé

- Hát ... Akkor még jó ötletnek tűnt! -  hátrált bizonytalanul - De most már kicsit ... Félek! - mondta a végén vékony hangon. Ha nem kellett volna a komoly nőt játszanom, már elröhögtem volna magam, de nem engedhettem meg magamnak ezt a luxust.

- Szóval ... Félsz tőlem? - kérdeztem sexyn, egyik szemöldököm felhúzva és az alsó ajkam beharapva. Sajnos túl jól ismerem Conort ahhoz, hogy tudjam, ez beindítja őt!

- Igen! Egyenesen rettegek! - elég magabiztos, mégis kötözködő volt a hanglejtése

- Remek! Maradjon is így! - ekkor már nem tudott hová iszkolni előlem, sarokba szorítottam. Hirtelen jött az ötlet, hogy az épp mellettem heverő torta tálcáját felkaptam és ahogy csak tudtam, az arcába töröltem. Lehet, hogy sok elfogyott, de ez a torta hatalmas volt, és azért jócskán maradt még amit az arcába küldjek.

- Oh. Te. Jó. Ég! - hallottam meg szaggatott beszédét a háttérben a srácoknak. Én csak büszkén álltam Conor előtt, várva, hogy szóljon, vagy rosszabb esetben tegyen valamit.

- Az istenit! - szitkozódott halkan - Még a gatyámba is küldtél rendesen! - kuncogott és próbálta leszedni az arcáról a tortát

- Édes a bosszú! - vinnyogtam dámásan és visszatettem a popóm a kanapéra, vigyorogva

- Az! Ha jól érzem .... - nyalogatni kezdte az arcát - Oroszkrém íze van! - kuncogott és mellém ült

- Ennek most igen! Ki tudja a legközelebbi milyen ízű lesz ... Talán csilit kapsz az arcodba ... Vagy valami más, kellemeset! - mosolyogtam ártatlanul és levettem az ujjammal egy falatot az orráról. Miután a többiek szereztek egy törölközőt, leszedtem az arcomról a már-már odaszáradt sütit és hozzávágtam Conorhoz a ruhát.
- Törölközz meg! Így nem mutatkozok veled! Az albínók is irígyek lennének rád!

- He-he! Baromi vicces! - morgott és az arcát a törcsibe nyomta - Lejött? - nézett rám ártatlan kék szemeivel. Legszivesebben azt a kis darabot, ami közel volt a szájához, az én számmal vettem volna le ... De mégis miért? Mért érzem ezt? Nem kéne ... Nagyon nem!
- Öhm ... Ada ?! Itt vagy? - kalimpált előttem

- Uh.... Oh igen! Mi a helyzet?

- Csak kérdeztem, hogy mindet letöröltem-e! Szóval ... ? - várta a válaszom

- Igen! Mindet! - odanyúltam és kivettem a kezéből a törlőruhát, letöröltem még azt az egy kis foltot

- Köszi! - eresztett felém egy mosolyt és ment, marhult tovább a többiekkel. Én egyből a ruhámat kezdtem el tisztogatni, néhány foltban oda is jutott a tortából! Oké! Én hisztiztem a hülye torta miatt, de mostmár elegem is lett belőle! A srácok a laptop előtt gubbasztottak, a hangulat hamar átment haldoklóba, ami nekem egyáltalán nem tetszett!

- Srácok ... Conor! - törtem meg a csendet, így mindenki rám figyelt - Azt hiszem a bulinak vége! Hazamehetnénk ...

- Oké! Már megyünk is, csak még nyomunk egy képet! - vigyorgott Conor és láttam, ahogy pózolnak a kamera előtt!

- Oh te jó ég ... Fájdalmasan menők vagytok! - állapítottam meg, mikor nagy büszkén mutatták a képet!
- Conor! Most komolyan ... Kacsaszáj? - röhögtem fel amikor kiszúrtam - Azt nem a ribancok nyomatják? - cukkoltam

- Oké ... - sóhajtott - Császtok skacok! Mi hazamentünk! El kell verjem ezt a szemtelen asszonyt!

*Harry*

Nem túl kellemes arra kelni, hogy azonnal döntened kell! Az zavar jobban, hogy majd széthasad a fejed, vagy inkább az, hogy az éjjel arra is lusta voltál, hogy besötétíts, így most megvakít a nap ... Nehéz dolgok ezek! Vergődtem egy sort az ágyban, hátha sikerül úgy helyezkednem, hogy a retinám még használható legyen. Egyszer valaki felszusszant egy mélyet mellettem! Az agyam kikapcsolt, teljesen megnyugodtam, hogy itt van mellettem! Jól megszokott mozdulattal magamhoz húztam, és csak öleltem! Beszívtam az illatát ... Ami ... Kicsit más mint eddig! Várjunk csak ... Ez... Kinyitottam a szemem és hatalmas, szőke hajzuhatagot láttam magam előtt!

- Ez nem Ő! - gondolkodtam hangosan. Csalódottan, és újra nyilaló fejfájással felültem az ágyban. Körülnéztem és arra jutottam, hogy nem csak a nő nem az, akire számítottam, de még a szoba sem! Most komolyan ... Ki ez és hol vagyok?

- Jó Reggelt Harry! - köszönt álmosan, mosolyogva

- Őőőőhm... Szia .... - na szép, még a nevét sem tudom

- Kloe! Kloe vagyok! - mondta kissé csalódottan

- Igen! Kloe! Bocs, hogy felébresztettelek! - mondtam miközben a fejemet masszíroztam. Mindjárt szét fog robbanni.

- Hozok egy aspirnt! - mondta, miközben kimászott az ágyból ... Az én pólóm volt rajta. Akkora csalódást éreztem magamban elterülni, hogy azt kifejezni nem tudom! Hogy tehettem ezt? Lefeküdtem egy lánnyal, akinek még a nevére sem emlékszem! Rendben van, hogy ezelőtt ez majdnem természetesnek számított, de mióta Ada volt nekem ... Sok minden változott!
- Tessék! - nyújtotta oda a gyógyszert és egy pohár vizet. Csak rámosolyogtam hálásan és leküldtem a bogyót. Alig vártam, hogy hasson végre. Addig is hátra vetettem magam és masszíroztam a fejemet.

- Figyelj ... Elég kínos ez nekem de ... El tudnád mesélni, hogy ...

- Persze! - vágott a szavamba - Kezdjem az elején, gondolom!

- Hát ... Jah! Kb semmire sem emlékszem, csak hogy eljöttem otthonról!

- Oké! Hát ... A clubban odajöttél és táncoltunk ... Aztán rendesen elkezdtél nyomulni ...Mivel láttam, hogy matt részeg vagy, nem volt nehéz téged behálózzalak ... - itt egy kissé érdekesen néztem rá. Mind eddig úgy sejtettem, hogy én szedtem fel őt
- Aztán még együtt voltunk a clubban, fizettél nekem néhány italt és azt mondtad, hazakísérsz ... Haza kell menj, mert a menyasszonyod vár! - itt valami olyat éreztem, mint ha egy kést szúrt volna belém, valahol a mellkasom környékén
- Mikor megcsókoltál az ajtóban, mondtam, hogy vigyázz hazafelé ... Te erősködtél, hogy hagy jöhess be! Én meg nem akartam, hogy miattam részegen bajod legyen! - és itt megállt ... épp a lényeget hagyta csak ki ...

- És azután? Úgy értem .... Történt más is? - kérdeztem bátortalanul

- Hát ... Ha rajtad múlt volna, történt volna! - mosolygott édesen - De mikor az ágyig jutottunk, te folyamatosan valami Adát emlegettél ... Nekem meg elegem lett és javasoltam, hogy inkább aludj!

- Húúúúh! Értem! - sóhajtottam megkönnyebbülten

- Szóval Ada tényleg a menyasszonyod?

- Igen! ... Vagyis ... Csak volt! Azt hiszem! - mondtam lehajtott fejjel. Most úgy éreztem, a kést, amit az előbb képzeletben belém szúrt, most még meg is forgatta bennem

- De remélem nem miattam! Én nem akartam rosszat! De olyan helyes vagy és ... Bevallom, nem tudtam ellenállni! Tudom, hogy sokan lennének a helyemben ... Nem vagyok nagy rajongó vagy ilyesmi, de természetesen tudok róla, hogy ki vagy!

- Oké! De ugye nem ...

- Nem! Nem fogok senkinek egy szót sem szólni! - vágott ismét a szavamba. Remek! Nehogy megvárd, hogy végig mondjam!