*Harry*

Miután kitaláltam, hogy elvihetnénk a kiscsajt csavarogni, a menyasszonyom emlékeztetett, hogy talán ma próba lehet, ezért mentem és kiderítettem. Lola azt mondta, csak este felé lesz, tehát addigra majd visszaérünk.

- Ada! Még mindig odabent vagy?

- Kész vagyok! - lépett ki a fürdőből

- Jól érzed magad? - odaléptem  és megfogtam a derekánál

- Azt hiszem! De talán egy pohár víz jól esne!

- Máris hozom! - leültettem az ágyra Őt, felkaptam egy poharat és a fürdőszobába siettem. Megtöltöttem és siettem volna kifelé, de megpillantottam valamit. - Mi az isten ez? - hajoltam a szemeteshez és kivettem belőle.

- Szóltál?

- Nem ... nem szóltam!

- Megkapom még ma a vizemet? - kérdezte kedvesen

- Ja! Igen! - zsebredugtam a terhességi tesztet és kivittem a poharat neki. Megvártam még megissza, és mikor már úgy láttam, hogy jobb színben van, kérdezgetni kezdtem. - Nem azt mondtad, hogy hajat mosol?

- Öhm ... Hát... - dadogott zavarában - Nem, mért?

- Mert mondtad, hogy a sampont ejtetted el, mikor a jóelőbb kérdeztem!

- Ja nem! Azt ... Csak lelöktem véletlen! - fülig volt vörösödve, ebből azt sejtem, hogy hazudik

- Nem akarsz valamit elmondani nekem?

- Mire célzol?

- Mondjuk erre!? - húztam elő a zsebemből a tesztet

- Ez honnan van?

- Nem hinném, hogy ez a legfontosabb most! ... Ada! Terhes vagy?

- Nem! Nem vagyok az! - mondta kissé idegesen

- Ez biztos?

- Harry! Nézd meg azt a szaros tesztet! Negatív! Most örülsz?

- Nem! Vagy ... Nem tudom! De most mért vagy ideges? Mi bajod?

- Ahj ... Sajnálom! - jött oda mellém és én átkaroltam - Csak nem tudom, hogy ... mégis milyen eredményt vártam!

- Ezt hogy érted?

- Hát ... Nem tudom, ha pozitív lenne, akkor most örülnék? Vagy most örüljek, hogy negatív? Nem tudom! - mondta remegő hangon, könnyeivel küszködve

- Bármi lett volna, én szeretlek! - kezeim közé fogtam arcát és megcsókoltam

- Én is szeretlek! - mondta mosolyogva - Na? Megyünk csavarogni? - váltott hirtelen témát

- Aha! Lou már öltözteti Lux-ot. 5-6 körül vissza kell érjünk mert akörül keződik a próba, aztán meg este ugye koncert!

- Igen igen! Szerintem addig simán megjárjuk! - mondta mosolyogva - Akkor készülődöm!

*Louis*

- Drágám! Este lesz próba, ugye eljössz?

- Persze, ha szeretnéd, akkor elmegyek! - válaszolt kedvesen, ahogy mindig is

- Nagyon szeretném! Addig is láthatlak! - mondtam és egy puszit nyomtam kis pisze orrára

- De a koncertre amúgy is megyünk a csajokkal! Tehát ott biztos ott lettem volna! Csak nem képzeled, hogy kihagyom?

- Nem! El is várom, hogy ott legyél! Vagyis legyetek!

Miután ezt megbeszéltük, még egy kicsit kettesben voltunk, aztán mentünk Josh-ék szobájába. Már a többség ott volt, és beszélgettek.

- Jó Reggelt hétalvók! - köszönt jókedvűen a kismama

- Nektek is! - öleltem meg Őt, és megsimiztem a pocakját is - Minden okés?

- Aha! Csak hát ... Kicsit sokat eszünk!

- Az sosem baj! - kurjantotta be Niall valahonnan a szoba közepéről. Erre mindenki elnevette magát. Végül befutott Zayn és Kat is. Így már majdnem teljes volt a létszám.

- És Harry meg Ada? - tettem fel a kérdést épp mikor Lou a szobába lépett

- Családot alapítottak! - mindenki ledöbbenve nézett, senki nem értett semmit

- Hogy mi? - kérdeztem vékony hangon. Lou elkezdett kacagni, majd mikor végre abbahagyta, elmondta, hogy is értette

- Lux-ot vitték el csavarogni! Észlények! - itt mindenki sóhajtott egyet, és érezni lehetett, hogy az elmék megtisztulnak és mindenki feldolgozza mi is történt az elmúlt percekben.

*Ada*

Már a városban sétálunk. Harry élvezettel mutogatja a kiscsajt akit a mellkasán cipel! Igen, jól hallottátok!

Miután lefotóztam a két csodabogarat, feltettem a képet Twitterre, de semmit nem fűztem hozzá. Most nem volt kedvem. Sétáltunk, persze azért nem úgy, ahogy mások. Lépten-nyomon belebotlottunk egy-egy rajongóba, vagy néhány emberbe akik " Nézd már mennyire édesek" megjegyzést küldtek felénk. Harry csak úgy hízott a büszkeségtől!

- Élvezed, igaz? - kérdeztem mosolyogva

- Persze! Ez a cukifaktor teteje! - villantott egy széles mosolyt és ujjainkat összefonta, úgy sétáltunk tovább. Rengetegen fotóztak a telefonjukkal, meg ilyesmi. Engem kissé feszélyezett a helyzet, de igyekeztem ezt nem kimutatni. Felvettem a kedves, mosolygós pofimat és úgy vonultam Párizs utcáin.

- Nem megyünk be valahova inni egy kávét vagy ilyesmi? - vetettem fel az ötletet

- De! Persze, menjünk! - így is lett, beültünk egy kávézóba, ahol Lux-ot meg is etettük, mivel az anyuja rendesen bepakolt nekünk a táskába. Megittunk egy kávét és még kicsit beszélgettünk. Itt kellemesebb volt, mert bár néztek minket, nem jöttek oda, mint például az utcán. - Mi a baj Baby? Olyan rossz kedvű vagy, jól látom?

- Nem is tudom!

- Az a dolog miatt?

- Nem tudom ... nem tudom eldönteni magamban, mi lett volna jobb és ez megőrít! - mondtam és a hajamba túrtam, de Lux elkezdett gagyogni, úgyhogy a kávézóban, hogy Harry-t idézzem, kiakadt a cukiságfaktor! Néhányan odajöttek, megdícsérték, hogy mennyire szép és helyes kislány. De egy néni bizony kemény szavakkal illetett.

- Bizony, aranyos meg minden, de ti elég fiataloknak látszotok! Nem hinném, hogy ez így helyes! Nektek még élni kéne az életet, nem gyereket nevelni! És egyáltalán miből tartjátok el? Vagy anyátok nyakára csináltátok? - hát én személy szerint köpni-nyelni nem tudtam. A szemeim kikerekedtek és csak pislogtam.

- Ő nem a mi kislányunk ... - morogta kissé mérgesen Harry. Én az asztalon lévő kezét megfogtam, kissé megszorítottam, jelzés képpen, hogy talán ideje tovább menjünk. Szerencsére vette a lapot, így szedtük a cuccunkat és le is léptünk onnan. Még kerültünk egyet a városban, aztán visszafelé mentünk, mert lassan kezdődik a próba! Az utolsó koncert helyszíne ez! Kissé furcsa lesz majd hazamenni Londonba és ... Néha biztos felvetődik majd az a kérdés, hogy 'Mit csináljunk ma?' De azt hiszem már várom! De azért ne felejtsük el, hogy én később megyek haza, mert nekem még Los Angeles-be kell menjek Jenny-vel és Lolával, ugyebár a Conor Maynard videoklipp forgatás miatt.

*A próbán*

Én nem kell sokat próbáljak, mert a felvezetés, amit én szoktam végezni, most rovidebb lesz, mint eddig! Talán nem is bánom! Lou és én az öltözőben már a ruhát válogatjuk.

- És mizujs? - kérdezte finomana ruhák közé hajolva

- Ha az érdekel megcsináltam-e a tesztet, akkor a válaszom igen!

- Terhes vagy? - suttogta és kimászott a vállfák rengetegéből

- Nem! - mondtam kissé elkeseredve

- Oh ... Értem! - mondta ő is ugyan olyan hangon

- Mindegy! De azért jól lebuktam!

- Hogy érted?

- Harry megtalálta a tesztet és számonkérte rajtam!

- Úhh! Mesélj! - fogta meg a kezem és a kanapéra ültünk

- Kérdezte, hogy nem-e akarok elmondani valamit. Én mondtam, hogy nem tudom mire gondol, erre elém tolta azt a kis szart! Hát kissé megfagyott bennem a vér! Aztán kérdezte, hogy terhes vagyok-e és elmondtam, hogy nem! Ennyi!

- Ennyi? De ő mit reagált mikor mondtad, hogy nem?

- Hát ... Végülis nem mondott semmit! Engem vigasztalt. Én még most sem tudom, hogy örüljek-e vagy sem, hogy nem vagyok az!

*A koncert után*

*Zayn*

Ez volt az utolsó koncertünk! Kicsit más volt, mint az eddigiek! Hosszabb volt, és több számot énekeltünk el. Ja és kicsit többet beszélgettünk a közönséggel is! Nagyon élveztem, de ahogy láttam, a srácok is. Már az öltözőben vagyunk, készülünk a VIP jegyesek érkezésére. Igen! A koncert alatt kisorsoltunk 5 szerencsés lányt, a jegyükön szereplő kódok alapján, és a szerencsések most beléphetnek az öltözőbe és dúrván 10 percet eltölthenek velünk. Ezt már annyira nem várom, mert szeretnék már hazamenni, lezuhanyozni Kat-tel és bebújni az ágyba ... Kat-tel! Ja igen! Azt nem mondtam, hogy a VIP jegyesek alatt egyik lány sem lehet jelen, még Ada sem! Így valószínűleg ők már hamarabb visszamennek a szállóra.

- Nah, srácok rendeződjünk, jön az 5 csaj! - lépett be Paul és megállt az ajtóban. Mi a kanapéra ültünk sorban és vártunk. Belépett 5 elég fiatal lány.

- Sziasztok! - mondtuk egyszerre és feláltunk. Természetesen nem vártunk mást, a lányok borzasztóan zavarban voltak, és izgatottak is. Leültek a nekik kikészített székekre, Paul pedig ott volt mellettünk. Nem hinném, hogy 'ránk támadtak' volna, de Paul-nak ez a dolga, tehát ez van. Az alapok mentek ... Aláírtunk, fozótkodtunk.

- Nah, szedelőzködjetek! Indulunk! - utasított Paul, mikor kivezette a lányokat. Így is tettünk, már mindannyian vágytunk a pihenésre. Hamar vissza is értünk a szállodába és siettünk a szobáinkba. Sajnos mire odaértem a drágám már szundikált, ezért lábujjhegyen osontam a fürdőig ahol hamar lezuhanyoztam és végre eljött a jól megérdemelt pihenés! Bebújtam mellé és átkaroltam, úgy aludtam el.