*Ada*

A kezelés nem volt olyan rossz, mint amire számítottam...Ki kellett adjam magamból ami bennem volt az exemmel kapcsolatban...Természetesen megviselt az emlékek felidézése, de közel sem annyira, mint otthon...Szinte semmi bajom nem volt, csak eléggé dühös voltam a végére. Az orvosom, Dr. Miller azt mondta, hogy ha követem az utasításait, hazaenged, de vissza kell járjak még egy-egy kezelésre. Természetesen azonnal igent mondtam, hisz már nagyon szeretnék otthon lenni, de mivel Harry itt van bent, szinte mindig itt leszek, úgy érzem. A telefonomat sem vette el, ekkor elmondtam neki, hogy nem is akartam odaadni, azt hittem, hogy leszid, de csak mosolygott. Azt mondta, hogy tudta, hogy ravasz vagyok, de hogy ennyire?! :D Nem tudja még kivel kezdett ;) Tehát a kezelésnek vége, azonnal vettem az irányt Harryhez, hogy elmondjam neki is :) Sietősre vettem lépteimet, hamar oda is értem. A fiúk kint várakoztak, beszélgettek.

- Sziasztok! :) :) - mondtam extra nagy vigyorral a számon

- Szia Apróság! - ölelt magához Louis - Mi a vigyor tárgya? - közben a többiek is üdvözöltek

- Hát... - elkomolyodtam - Az orvosom azt mondta .... - a levegőben hagytam a mondat végét, fokozva ezzel az izgalmat

- Mondd már az istenért! - szólt rám Niall

- Jó, jó...Szóval azt mondta, hogy hazamehetek :$ - mosolyogva néztem a reakciójukat, ami egy felhőtlenül kitörő öröm volt!

- Ez most komoly? - ugrott a nyakamba Liam (?) amit én nem nagyon értettem, de azért jól esik, hogy így örül nekem. Kikerekedett egy csoportos ölelkezés, majd miután kiszabadultam karjaik közül, levegőért kapkodtam és folytattam

- Igen, komoly....De még lesz 1-2 kezelésem, amire be kell járnom! Na meg...Mivel Harry még itt van, azt hiszem továbbra is többet leszek itt, mint otthon!

- Ezt természetesen megértjük! - mondta Zayn - De akkor is ! :) Végre hazajöhetsz!!!

Kiörömködtük magunkat, majd mostmár 3-asával lehetett bemenni Harryhez. Niall,Louis és én bementünk.

- Szia Édes! :) - odaálltam az ágya mellé fülig érő mosollyal

- Szevasz haver! - mondta Niall

- Harry Drágám! :) Hogy aludtál? - kérdezősködött Lou

- Szia Cica! - majd mutatta, hogy adjak neki egy puszit. Mikor megpusziltuk egymást Lou és Niall "huhogni" kezdtek, én pedig egy gyilkos tekintettel elcsitítottam őket! - Sziasztok Srácok! - köszönt nekik is - Köszi Louis, jól aludtam :) Ada itt maradt éjjel velem :) - megfogta a kezemet és mosolygott

- Harry! Te tudod mozgatni a kezed? :O - néztem döbbenten

- Igen! - válaszolta büszkén - Ma volt egy gyógytornász nálam, és ő bejáratta a kezeimet :)

- De hát ez nagyon jó! - mondta Niall

- Meséljetek! Mizu?

- Azt hiszem Ada mondani szeretne valamit! ;) - kacsintott rám Louis

- Nah! Halljuk!

- Hát...A dokim azt mondta, hogy hazamehetek! :)

- Jobban vagy? - kérdezte ragyogó szemekkel

- Sokkal jobban! :) Persze még be kell jönnöm pár alkalommal...

- A lényeg, hogy legalább te hazamehetsz! - mondta félig boldogan, félig keserű hangon

- Te is nagyon gyorsan javulsz! Nem sokára téged is hazaengednek! :) Akkor majd végre együtt lehetünk! :) - magyaráztam neki

- Igen! Csak... - elhalkult a végére

- Csak? - kérdezett vissza Louis

- Csak engem ha kiengednek...Anyámékhoz visznek!

- MICSODA??? - ordítottam el magam vékony hangon

- Sajnálom kicsim! - megszorította a kezem - Anyám így intézte...

- Azt hiszem, ezzel a döntéssel nem szálhatunk szembe! - mondta Niall

- Ezt nem hiszem el! De mégis miért? Miattam? Azért mert én is a fiúkkal lakom? Akkor elköltözök, ha az kell! - hadartam könnyes szemmel

- Erre semmi szükség! Nem miattad! Csak mert ő az anyám...Gondolom ápolni akar vagy mit tudom én...

Mindenki némán állt, nem szólt senki...Niall úgy döntött kimegy, Louis követte, a helyükre bejött Liam és Zayn...Nekik is elmondtuk ezt, de ők ugyan úgy reagáltak, mint mi.Nem igazán értették!

- Elnézést! Szeretném elkezdeni Mr.Styles kezelését! - lépett be egy idős Hölgy, gondolom látta rajtunk, hogy fogalmunk nincs, ki lehet ő - Én vagyok a gyógytornásza!

- Áááh...- mondtuk egyszerre, elengedtem Harry kezét, aki fájdalmasan tekintett rám, majd a fiúkkal együtt kimentünk. A váróban senki nem volt, így a szobámba mentünk. Természtesen Louis és Niall ott voltak, és isten tudja honnan, kerítettek kaját és zabáltak!

- Akkor....Én összecsomagolok! - jelentettem ki kissé bánatosan...Nem azért vagyok bánatos, mert el kell mennem innen!

-Mi baj Kislány? Nem akarsz haza jönni? - lépett mellém Zayn

- Isten mentsen, hogy még egy napot itt töltsek...Harry miatt vagyok elkeseredve...

- Ja...értem...Hát, ha az anyja így döntött, mi nem tehetünk semmit! Csak Harry szálhat szembe vele... - Miközben én Zaynnel beszélgettem, Niall telefonja megcsörrent. Ő felpattant, lenyelte ami a szájában volt, lesöpörte az öléből a sok ételt és a fürdőszobába ment, magára csukva az ajtót. Mindenki értetlenül nézett, én sejtettem, hogy Emma hívta, de mivel a többiek nem tudnak róla, nem mondtam semmit. Pakolni kezdtem, Liam és Zayn segítettek, Louis meg tömte tovább a fejét. 5-6 perc telhetett el, mikor Niall széles mosollyal kinyitotta az ajtót

- Na mizu;) ? - néztem rá hunyorogva

- El kell mennem! :D - mondta még mindig vigyorogva

- Mégis hova? - érdeklődött Louis

- Van egy kis dolgom! - kissé erősebben,komolyabban válaszolt

- Mi lehet fontosabb neked a kajánál!? - kérdezte Louis, de ekkor Niall már rég nem volt bent a szobába

- Te tudod, hova ment, igaz? - nézett Liam kérdőn

- Ha tudnám, sem mondanám el :P - nyujtottam ki rá a nyelvem, ő csak mosolygott és pakoltunk tovább. A csomagolással 1 óra múlva végeztünk is, elmentem a recepcióra vagy hova, hogy a papír dolgokat elintézzem, hogy elhagyom a kórházat bla-bla....Kaptam egy listát, hogy mikor mit egyek....Liam hívta Pault, aki szinte azonnal itt is volt, és hazavittek! Isteni érzés volt újra hazajönni! A srácok felvitték a szobámba a cuccaimat, én meg a nappaliba huppantam, és mint aki most van itt először, gyönyörködtem a lakásban. Néhány perc múlva odaültek mellém a többiek is.

- Nah? Milyen érzés? - kérdezte Louis

- ISTENI! :D

- Suzi igyekezett rendet tartani :)

- Oh, és milyen jó munkát végzett! :) - néztem mosolyogva Zaynre - Majd valahogy meghálálom neki

- Mondjuk tanítsd meg főzni! - szólt bunkón Louis, mire Zayn egy párnát vágott az arcába. Nevetgéltünk, majd felmentem a szobámba, kipakoltam, utána gépeztem. Twitteren életjelet adtam magamról:

@H_Ada_: Végre Itthon! :)

Rengeteg komment érkezett, meg minden...Néhány pillanat múlva csörgött a telefonom!

- Hallo!

- HOL A PICSÁBA VOLTÁL ELVESZVE?????

- Neked is Szia Marcsi!

- Bocs...Szia! SZÓVAL???

- Hát...Sok minden történt...Sok rossz!

- Mi? Mesélj?

Hát elmeséltem neki röviden, onnantól, hogy Harry féltékeny lett...Odáig, hogy most kórházban van, én meg onnan jövök...

- Hahóóó...Itt vagy? .... Marcsi?

- Ja...bocs...itt! Te jó ég....De jól vagytok?

- Hát..mondhatjuk :) Nálatok mizu?

- Képzeld...Tommy felébredt! :) Az anyjával meg kibékültem!!!!

- Naaaa ezek remek hírek! De nem tudom, hogy most akkor hova is menjek...

- Hogy érted?

- Hát megígértem, hogy ha magához tér Tommy boy, meglátogatom, de most Harry is kórházban van...Nem tudom kihez menjek!

- Ez egyszerű! Maradsz Londonban! Harrynek te kellesz :) Te vagy a barátnője :) Még ha az anyja nem is örül ennek... Tommynak meg itt vagyunk mi! Majd ha tudtok, akkor eljöttök mindannyian, oké?

- Rendben! És köszi! :)

- Ugyan! Nah én most megyek, viszem Tommynak a házi kosztot! :D

- Rendben! Add át üdvözletünket, és amint tudunk, megyünk! Puszi Szia

Letettük, én pedig berontottam a srácok szobájába és egyesével elmondtam, hogy Tommy is jól van végre. Kezemben a telefon megcsörrent ismét. Nézem ki lehet az...*Niall* Kapcsoltam és a szobámba mentem, ott vettem fel

- Szia Niall! Mondd!

- Szia Ada...Tudod, mondtad, hogy Emma egyszer átjöhetne hozzánk...Gond lenne, ha ma este jönne?

- Öööööh..Nekem nem gond! Akkor előkészítem a terepet! 7-körül jöhettek!

- Oké! Köszi, te vagy a legjobb!

- Tudom Niall ;) Ja és még valami! Mit főzzek?

- BOLOGNAIIII!!!! - kiáltotta

- Niall...Édes....Az odaáig oké, hogy te azt nagyon szereted, de Emma is?

- Ő mindent szeret, amit én!

- Akkor rendben! Mindent megbeszéltünk! Várlak este! Puszi!

Letettük és ismét a fiúkhoz mentem...

- Na szóval! Újabb hír! Niall hívott...

- Csaja van igaz? - vágott közbe Louis

- Aaahj.... - csaptam a homlokomra - Hagynád, hogy én beszéljek?

- Bocsi!

- Szóval...Igen...Van egy lány, akit Emmának hívnak, régóta beszélgetnek, randizgatnak, de nem akarják még nyilvánosan...Azt nem tudom járnak-e már, de nem is ez a lényeg...Ma este Emma itt vacsorázik, és nagyon szeretném, ha NORMÁLISAN viselkednétek! Nem úgy, mint a fogyatékosok! - néztem főként Louisra

- Miért nézel rám?

- Na vajon!!!! - felhúztam a bal szemöldököm és gonoszan mosolyogtam

- Jóóóó...Értettem! Minden tőlem telhetőt megteszek!

- De komolyan! Tudjátok, hogy Niall nem szeret a barátnőjeiről beszélni senkinek, nem hogy haza is hozza...Legyetek megértőek! - mindenki szaporán bólogatott.

- És te fogsz főzni? - kérdezte Zayn

- Igen én!

- VÉGRE VALAMI EHETŐ IS LESZ! - tette össze a kezeit Lou, mire Zayn "elverte"...Ezek ott verekedtek, én pedig a konyhába mentem, és készülődtem, mert  már jócskán délután van, nem akarok az utolsó percben kapkodni. Körülnéztem, hogy van-e itthon minden, ami kell a vacsihoz...De "nagy meglepetésemre" minden üres volt...A hűtőben egy dobozos kólát találtam,magamhoz vettem, leültem egy toll és egy papír kíséretében, és bevásárlólistát írtam. Nagyjából összeírtam mindent, Liam lejött a konyhába és mellémült.

- Na mizu nagyfiú? - néztem rá kedvesen

- Nincs semmi :) ... Nem kell egy kis segítség?

- De, az mindig jól jön! El kellene menni bevásárolni!

- Hát akkor indulás! - felpattant és húzta a cipőjét, előkereste a kocsikulcsát és nézett rám kérdőn. Én még mindig csak ültem a konyhában és néztem magam elé. - Nem jössz?

- Ja hogy ketten megyünk???

- Hát..Ha nem gond!

- Nekem nem :) - én is felvettem a cipőm, zsebredugtam a listám és mentünk. Szokás szerint a közeli TESCO-ba mentünk, sietősen bevásároltunk és jöttünk is haza, de így is egy órán át odavoltunk. Hazaértünk, bepakoltunk és neki is láttam a kajának mert 6 óra volt. - Liam kérlek hívd le azt a két tökkelütöttet!

- Rendben! - felrohant és mind a hároman odajöttek a konyhába

- Ahj de vártam már ezt a látványt! Ezt az illatot! - szimatolt Louis, mire Zayn ismét püffölni kezdte. Közéjük léptem, kaptak egy-egy tockost!

- Leülni! - mondtam vas szigorral. Mind a hárman úgy is tettek! - Nos akkor! Egy óra múlva jönnek Niallék! Öltözzetek át, váltsatok át ép eszűek módjára, az idiótaságot meg hagyjátok fent az emeleten! Bolognai lesz a kaja, DE Emma fog először szedni, mivel ő a vendég! És ne úgy egyetek ahogy szoktatok kérlek! - tettem össze a kezeimet

- Miért? Hogy szoktunk? - kérdezte Lou

- Mint a kismalacok! - itt mindenki elnevette magát - Értem!

- Szóval...Ne hozzatok rám szégyent kérlek! Értve?

- Igen! - jött az egyhangú válasz

- Akkor nyomás öltözködni! - mindenki felpattant és a szobájába ment, én közben elkészültem a kajával és én is átöltöztem. Niall írt sms-t, hogy minden oké-e

"Persze Niall! Nem kell félni! Helyre tettem a srácokat, a kaja pedig már kész is van!"

"Oké! Lehet, hogy kicsit hamarabb érünk oda, majd látjuk!"

"Rendben, nem gond!"

Na szóval átöltöztem, és fél óra múlva már jöttek Niallék!

***